VAGYONJOGI KÉRDÉSEK
2002
1. Mi a bizalmiság fogalma?
2. Milyen értelemben született végrehajtója a kegyes intézkedéseknek az ordinárius?
3. Egy jogi személy törvényesen megszűnt. Mi a sorsa az anyagi javainak?
4. Honnan tudjuk azt, hogy mely javak tartoznak az állandó vagyonhoz?
5. A megyéspüspök honnan tudja, hogy mi számára a nagyobb jelentőségű ügylet?
6. Mit jelent a vagyonjogi képesség?
7. Mely alanyok rendelkeznek vagyonjogi képességgel?
8. Milyen értelemben beszélhetünk egységes egyházi vagyonról?
9. Mit jelent a pápa legfőbb vagyonkezelői feladata?
10. Mi a kegyes alapítvány fogalma?
11. Határozza meg az egyházi javak fogalmát!
12. Mi az egyház javakhoz való viszonyának alapja és határa?
13. Mikor beszélhetünk rendkívüli vagyonkezelési intézkedésről?
14. Mi az alapelv: Ki a vagyonkezelő?
15. Határozza meg az elidegenítés fogalmát!
16. Határozza meg a vagyonkezelés fogalmát!
17. Egy püspök mi módon foganatosíthat rendkívüli vagyonkezelési intézkedést az egyházmegyéje javaival kapcsolatban?
18. A püspök mikor és mi módon vethet ki adót?
19. Mit tekint a Kódex fő bevételi forrásnak?
20. Külsőre ugyanaz az intézkedés lehet elidegenítési, de lehet pl. rendkívüli intézkedés is. Miért, hogyan?
21. Melyek az egyházi javak céljai?
22. Kik az egyházi javak tulajdonosai?
23. Mi a különbség az egyházmegye javai és az egyházmegyei javak fogalma között?
24. Az egyetemes jog mikor kívánja az eltérést az alapelvtől, hogy a vagyonkezelő az a személy, aki közvetlenül irányítja a jogi személyt?
25. Határozza meg az állandó vagyon fogalmát!
26. Mikor beszélünk nem önálló kegyes alapítványról?
27. Egy plébános mi módon foganatosíthat rendkívüli vagyonkezelési intézkedést?
28. Egy plébános mi módon foganatosíthat elidegenítési intézkedést?
29. Mi a hatályos rendelkezés a javadalmakról?
30. Mi a vigilancia fogalma?
31. Miért fontos a betoldás: akár a természetjog alapján (javak szerzésére vonatkozik)?
32. Milyen intézkedéseket nem foglal magában a vigilancia?
33. Egy plébános a plébániája tulajdonát képező 5 hektár erdőt elidegenített a világi jog előírásai szerint érvényesen, ám egyházjogilag meg nem engedetten, sőt, érvénytelenül. Milyen jogi eszközök állnak az ordinárius rendelkezésére?
34. Mit foglal magába a tulajdonjog?
35. Egy hivatalos egyházi jogi személy vagyonkezelője úgy nyilatkozott, hogy az általa vezetett intézménynek, mivel a nevében cselekszik, született joga van az anyagi javakhoz. Tessék minősíteni kánonjogilag ezt a tényállást!
36. Milyen előírás van érvényben a koldulással kapcsolatban?
37. Milyen speciális feladatokat kaphat az egyházmegyei vagyonkezelő?
38. Mik a vagyonkezelő fő kötelezettségei?
39. Mi a helyzet akkor, amikor széküresedéskor a vagyonkezelőt választják meg egyházmegyei kormányzóvá?
40. Mit jelent az, hogy az egyház anyagi javakhoz való joga született jog?
41. Általában mit jelent a vagyonjogban az egyház kifejezés
42. Egy állam jogrendje nem engedi azt, hogy a hívek a katolikus egyház javára anyagi javakat juttassanak. Tessék minősíteni ezt a tényállást kánonjogilag!
43. Mely szerv illetékes a stóladíjak meghatározásában?
44. Szent dolgok elbirtoklására vonatkozóan mit mond a hatályos jog?
45. Mi a vélelem az elöljárónak és a vagyonkezelőnek adott adományokról?
46. Milyen anyagi kötelessége van a püspöknek az egyetemes egyház vonatkozásában?
47. Kötelező-e létesíteni az egyes egyházmegyékben a papság ellátását szolgáló alap létrehozása?
48. Mi az elidegenítés megengedettségi és érvényességi feltétele?
49. Mely intézkedések ronthatják a jogi személy vagyonjogi helyzetét?
50. Miért indokolt a tilalom, hogy bizonyos rokonoknak nem adhatók bérbe egyházi javak?
51. Mit nevezünk önálló kegyes alapítványnak?
52. Ha a hívek javakat adnak át egyházi vagyonkezelőknek valamilyen céllal. Mi a vélelem e javakkal kapcsolatban?
53. Mely szerv az illetékes a miseterhek leszállításában?