A "Szent rend - Klerikusok" KÉRDÉSEK
2004

1. Mi a jogkövetkezménye annak, ha egy püspök elbocsátó nélkül szentel pappá valakit?

2. Mi a szentelési akadály és szabálytalanság fogalma?

3. Ki adhat elbocsátót?

4. Mik az egyházi rend felvételének megengedettségi feltételei?

5. Mikor érvényes a félelem hatása alatt felvett szent rend?

6. Szentelhető-e az a jelölt, aki ellen semmi negatív érvet (de csak negatív!) nem tudtak felhozni a szentelés előtti vizsgálat során?

7. Melyik az a rend felvételét gátló szabálytalanság, mely a rend gyakorlására nézve csak egyszerű szabálytalanság?

8. Mikor érvénytelen egy papszentelés?

9. Mi az elbocsátó?

10. Diakonussá szentelnek valakit. Szabad-e e ténynél fogva máris prédikálnia?

11. Miért lehet érvénytelen a szent rend felvétele?

12. Mi a különbség a diakonátus és a hívek általános papsága között?

13. Mikor áll be a neofitaság akadálya?

14. Melyek az egyes szentelési szabálytalanságok?

15. Melyek az egyes szentelési akadályok?

16. Milyen különbség van a diakonátus és a papság között?

17. Mikor van a Szentszéknek fenntartva a szentelési szabálytalanságok alóli felmentés?

18. Mi a fogadalom?

19. Mikor áll be az elmebetegség, mint szabálytalanság tényállása?

20. Mi az elbocsátó célja?

21. Valaki szabálytalanság ellenére felvette a papi rendet. Utána misézett. Érvényes volt-e?

22. Valaki nem tudta, hogy valamely tényállás szabálytalanság, ennek ellenére jóhiszeműen felvette a rendet. Tessék minősíteni!

23. Mit jelent az, hogy minden pap klerikus, de nem minden klerikus pap?

24. Mik a szentelendők szükséges tulajdonságai?

25. Mi az alapvető különbség az akadály és a szabálytalanság között?

26. Mikor adhat elbocsátót az egyházmegyei kormányzó?

27. Az egyik püspök neofítaság címén nem szentelt fel egy jelöltet, aki bánatában egy másik megyéspüspökhöz fordult, hogy szentelje fel. Aki a kérelem hallatán meg is hatódott, s elbeszélgetve a fiatallal, úgy látta, hogy nem neofítával, hanem egy érett hívővel van dolga, így fel is szentelte. Ki tévedett a neofítaság megítélésében?

28. Egy egyházmegye nem képes önállóan szemináriumot létesíteni. Milyen jogi lehetőségek állnak e helyzet rendezésére?

29. Mi a különbség a törvényes áttelepülés és az inkardináció között?

30. Határozza meg a kisszeminárium fogalmát! 31. Határozza meg a nagyszeminárium fogalmát! 32. Mi a Ratio fundamentalis institutionis sacerdotalis?

33. Kiket nem szabad felvenni a szemináriumba?

34. Melyek a klerikusok főbb jogai és kötelezettségei?

35. Melyek a klerikusok számára tiltott tevékenységek?

36. Mi módon lehet a klerikusi állapotot elveszíteni?

37. Lehet-e országgyűlési képviselő klerikus?

38. Mi a célja az inkardináció intézményének?

39. Mit jelent a felelősség tudatában való engedelmesség?

40. Mi módon lesz valaki klerikus?

41. Mi bizonyítja a szeminárium kiemelkedő fontosságát?

42. Milyen jog a klerikusok képzése?

43. Mi a filozófiai oktatás célja a szemináriumban?

44. Az egyházjog előírása szerint lehet-e úgy valaki pappá, hogy sohasem tette be a lábát szemináriumba?

45. Mi módon történhet meg az inkardináció?

46. Részt vehet-e klerikus pártok, szakszervezetek vezetésében?

Vissza a kérdésekhez

Vissza az órarendhez

Vissza a címoldalra

© Minden jog fenntartva