ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK HÁZASSÁGJOGBÓL
2002
1. Világítsa meg a szentség és a szerződés viszonyát.
2. Mi volt a bolognai és mi volt a párizsi iskola pozíciója a házassággal kapcsolatosan?
3. Kétség esetén mikor nem szabad megakadályozni a házasságkötést?
4. Kétség esetén mikor nem szabad engedni a házasságkötést?
5. Mit nevezünk casus perplexus-nak?
6. Mi a jegyes vizsgálat célja?
7. Hogyan osztályozhatjuk az akadályokat?
8. Mikor beszélhetünk a házasság elhálásáról?
9. Mikor nem beszélhetünk a házasság elhálásáról?
10. Egy az egyházat formális aktussal elhagyott személy házasságot kötött polgári fórumon egy protestáns, féllel. Tessék minősíteni kánonjogilag ezt a tényállást!
11. Egy az egyházat formális aktussal elhagyott személy házasságot kötött református templomban egy református féllel. Tessék minősíteni kánonjogilag ezt a tényállást!
12. Mely isteni jogú akadályok szűnhetnek meg és milyen okból?
13. Mely isteni jogú akadályok nem szűnhetnek meg és miért?
14. Transzszexuális személyek képesek-e a házasságra? Indokolni!
15. Sorolja fel az esketési tilalmakat!
16. Határozza meg a verum semen fogalmát!
17. Mikor menthet fel a diakonátus akadálya alól a plébános?
18. Mik a házastársi szerelem ismérvei?
19. Mi a házassági akadály fogalma?
20. Határozza meg az impotencia kánonjogi fogalmát!
21. Katolikusok tisztán polgári házasságából létesül-e a köztisztesség akadálya?
22. Egy az egyházat formális aktussal elhagyott személy megözvegyül, majd szintén katolikus, de az egyházat formális aktussal elhagyott (volt) anyósával polgári házasságot kötött. Tessék minősíteni a tényállást!
23. Miért sajátos (sui generis) szerződés a házasság?
24. Mit nevezünk a házasság obiectum formale-jának?
25. Szerződés-e a házasság?
26. Miért van jogi illetékessége az egyháznak a házasság vonatkozásában?
27. Mit jelent az, hogy a beleegyezés és nem az együtt hálás létesíti a házasságot?
28. Mi az un. affectio maritalis?
29. Mik a házasság céljai?
30. Van-e hierarchikus sorrend az egyes célok között?
31. Mik a házasság javai?
32. Mik a házasság lényegi elemei?
33. Mik a házasság lényegi tulajdonságai?
34. Miért szentség a megkereszteltek házassága?
35. Szentség-e a dispar házasság?
36. Felbontható-e a dispar házasság?
37. Mit jelent a házasság felbonthatatlansága?
38. Mit jelent a házasság egysége?
39. Mit jelent a házasság szentségi méltósága?
40. A házasság szentségi jellege lényegi tulajdonsága-e a keresztények házasságának?
41. Mit jelent a felek java kánonjogi értelemben?
42. Mit jelent a matrimonium in facto esse és matrimonium in fieri?
43. Hogyan jön létre a házasság?
44. Hogyan döntötte a Sándor pápa a párizsi és a bolognai iskola szakmai vetélkedését?
45. Határozza meg a klandesztin házasság fogalmát!
46. Lehetséges-e a mai hatályos jog szerint klandesztin házasságot kötni?
47. Mi a vélt házasság fogalma?
48. Mikor megkötött egy házasság?
49. Mikor megkötött és elhált?
50. Mit jelent a házasság megkísérlése?
51. Ki köti rosszhiszeműen a házasságot?
52. Mit jelent a ius connubii fogalma?
53. Mit jelent az, hogy a házasodás alapvető jog?
54. Mikor érvényes két megkereszteletlen házassága?
55. Mit jelent a házasságjog kedvezményének elve?
56. Nem megkeresztelt felek esetében beszélhetünk-e a házasságuk elhálásáról?
57. Mikor érvénytelen egy házasság?
58. Mikor nem létező egy házasság?
59. Mi lehet egy házasság érvénytelenségének az oka?
60. Mi a házassági ígéret fogalma és mik a jogi hatásai?
61. Mit nem szabad tennie annak a plébánosnak, akinek a felek kijelentik, hogy nem kívánnak se gyónni, se áldozni, de olyan házasságot akarnak, amilyet az egyház érvényesnek tekint?
62. Melyek az egyes esketési tilalmak?
63. Mi a különbség az esketési tilalom, a házassági tilalom és a házassági akadály között?
64. Mi a közös az előző kérdés három tilalmában?
65. Ki az illetékes általában a házassági akadály alóli felmentésre?
66. Mely akadályok alól nem lehet felmentést adni?
67. Mely akadály felmentése van fenntartva a Szentszéknek?
68. Mely akadályok alól nem szoktak felmentést adni?
69. Mely akadályok alól lehetséges a felmentés?
70. Mi a korhiány akadálya?
71. Mikor áll fenn a valláskülönbség akadálya?
72. Mely egyházi törvények nem kötelezik azokat a katolikusokat, akik formális aktussal elhagyták az egyházat?
73. Mi a különbség hatását tekintve az egyház közismert és formális aktussal való elhagyása között?
74. Mikor beszélünk a vérrokonság akadályáról?
75. Mikor beszélünk a bűntett akadályáról?
76. Kik között állhat fenn a sógorság akadálya?
77. Kik között állhat fenn a köztisztesség akadálya?
78. Kik között állhat fenn a törvényes rokonság akadálya?
79. Mikor beszélünk a fogadalom akadályáról?
80. A házasságkötés milyen akadályt hoz létre?
81. Kik a házasság megkötésére jogképes felek?
82. Mikor válik egy házasság teljességgel felbonthatatlanná?
83. Korlátozza-e az egyházi törvényhozó a házasodás jogát azzal, ha kánoni formához köti létesülést?
84. Két megkereszteletlen személy polgári házasságot kötött. Mondhatjuk-e azt kánonjogilag, hogy házasságuk megkötött?
85. Egy püspöki konferencia felemelte a házasodási életkort. Egy a püspöki konferencia területi illetékességéhez tartozó plébánia plébánosa ezen életkort el nem ért személyeket megesketett. Érvényes lesz-e, mikor?
86. Mely akadályok nem kötelezik a nem katolikusokat?
87. Mikor kell a közreműködőnek megtagadnia az esketési közreműködést?
88. Mikor nem szabad megtagadnia a közreműködőnek az esketést?
89. Mikor nem szabad megadni a felmentést a valláskülönbség akadálya alól?
90. Mikor érvénytelen egy házassági akadály alóli felmentés?
91. Egy ordinárius meg akar akadályozni egy házasságot. Milyen jogi eszköz áll indokolt esetben a rendelkezésére?
92. Mi a jogi jelentősége a Hittani Kongregáció 1977-ben kiadott határozatának?
93. Miért nem lehet törvényrontó jogszokással sem bevezetni új akadályt?
94. Nős diakónus megözvegyül. Szeretne új házasságot kötni. Mi a teendő?
95. Valaki egyházmegyei jogú szerzetes intézetben tett nyilvános örök fogadalmat. Ki az illetékes a felmentésre?
96. Mikor van fenntartva a Szentszéknek a gyökeres orvoslás?
97. Két református polgári házasságban él. Az egyik válni szeretne, és katolikus személlyel akar házasságot kötni. Házastársa nem hajlandó polgári fórumon válni, ezért titokban meggyilkolja, úgy gondolja, hogy most már semmi nem áll a katolikus személlyel kötendő házassága útjában. Tessék minősíteni!
98. Milyen okok miatt lehet részlegesen színlelni a házasságot?
99. Egy özvegy örök tisztasági fogadalmat tett a megyéspüspöke előtt. Később mégis házasodni szeretne, sőt eltitkolta korábbi fogadalmát és a területileg illetékes plébános már meg is eskette őket. Tessék minősíteni!
100. Katolikus személy polgári házasságot kötött egy reformátussal, és szeretné rendezni helyzetét az egyházban. Mi a teendő?
101. Mit jelent az, hogy a feleknek személyesen kell jelen lenniük a házasság megkötésekor?
102. Mit jelent az, hogy az esketőnek személyesen jelen kell lennie és kivennie a felek beleegyezését?
103. Mi volt az oka a házasságjogi formája kialakulásának és kötelezővé tételének?
104. Milyen típusú törvény a kánoni formára kötelezés törvénye (hatását tekintve)?
105. Mit jelent az aktív és mit a passzív asszisztencia?
106. Egy pap esketési felhatalmazás nélkül esketett. Lehetséges-e hogy érvényes a kötés?
107. A terméketlenséghez milyen hatásokat fűz a Kódex?
108. Mely esetben szükséges a vegyes vallású házasság megkötéséhez a nem katolikus fél beleegyezése a katolikus fél kötelezettségére vonatkozóan?
109. Mit jelent a favor fidei fogalma és mikor alkalmazható?
110. Mikor számít törvényesnek a gyermek?
111. Mikor bomlik fel egy házassági kötelék?
112. Mit jelent a felek különválása?
113. Milyen többletet ad a felbonthatatlanság az egységhez?
114. A megkereszteletlenek házasságát az egyház szerint milyen jog szabályozza?
115. Mikor nyilvános egy házassági akadály?
116. Mikor titkos egy házassági akadály?
117. Halálveszélyben a gyóntató milyen akadályok alól adhat felmentést?
118. Miért olyan alacsony a minimális életkori követelmény?
119. Mit jelent a relatív és mit az abszolút impotencia?
120. Mikor nem jelent házassági akadályt a két fél között a bűntett?
121. Mikor örökös az impotencia a kánonjog szerint?
122. Nagybácsi el akarja venni testvére leányát. Teheti-e?
123. Két megkereszteletlen nyilvános ágyasságban él, majd élettársa hírtelen meghal. Az életben maradott fél el kívánja venni feleségül volt élettársa katolikus édesanyját. Tessék minősíteni!
124. Egy ordinárius új érvénytelenítő akadály bevezetését látja célszerűnek. Mi a teendője?
125. Kik a beleegyezésre képtelen személyek?
126. Egy az egyházat formális aktussal elhagyott személy tisztán polgári házasságot kötött egy református személlyel. Tessék minősíteni!
127. Mi a privilégium paulinum fogalma?
128. Milyen feltételekkel bontja fel a pápa a hit javára a házasságot?
129. Egy a katolikus egyházat formális aktussal elhagyott személy katolikussal szeretne házasságot kötni: 1. Olyannal, aki szintén formális aktussal elhagyta az egyházat; 2. Olyannal, aki nem hagyta el. Mi a teendő?
130. Mit jelent az esketési felhatalmazás kifejezett jellege?
131. Latin rítusú plébános a területén két görög katolikus személyt esketett. Tessék minősíteni!
132. Két katolikust a plébános az ordinárius engedélye nélkül nem a templomban, hanem a lakásukban eskette az egyébként előírt forma szerint. Érvényes-e a házasságkötés?
133. Mikor szűnik meg a helyi ordinárius titoktartási kötelezettsége titkos házasságkötés esetében?
134. Melyek a házasság jogi hatásai?
135. Mik a különválás főbb jogi hatásai?
136. A tévedés mikor teszi érvénytelenné a beleegyezést?
137. Mi az alapvető különbség a teljes és a részleges színlelés között?
138. Elegendő-e a hitetlenség bizonyítása a szentségi jelleg kizárásához?
139. Miért metajuridikus elem a szerelem?
140. Milyen értelemben lehet lényegi eleme a házasságnak a szerelem?
141. Egyszerű érvényesítés esetén mikor nincs szükség a beleegyezés kánoni formában történő megújítására?
142. Mikor bomlik fel a házasság magánál a jognál fogva?
143. Egy megyéspüspök az egyházmegyéje határain kívül eső plébánián úgy esketett, hogy nem kért felhatalmazást sem a helyi ordináriustól, sem a helyi plébánostól. Tessék minősíteni!
144. Mikor nem orvosolható gyökerében egy házasság?
145. Egy az egyházat formális aktussal elhagyott személy ortodox hívővel polgári házasságot kötött. Tessék minősíteni!
146. Mit nevezünk egyszerű tévedésnek?
147. Az A plébános B plébánián szeretne esketni. Kiket eskethet és milyen feltétellel?
148. Két megkereszteletlen személy polgári házasságban él, majd polgári módon el is váltak. Egyikük ezután katolikus lesz, és katolikussal szeretne házasságot kötni (aki szabad állapotú). Közben korábbi házastársa is, akivel minden kapcsolata megszakadt, megkeresztelkedik. Mi a tényállás és milyen jogi lehetőségek állnak rendelkezésre?
149. Mikor szenved lényegi hiányosságban a kánoni forma?
150. A helyi ordinárius mikor adhat felmentést a kánoni forma alól?
151. A helyi ordinárius, sem a megyéspüspök mikor nem adhat felmentést a kánoni forma alól?
152. Két katolikus 1971-ben kötöttek házasságot, mely terméketlennek bizonyult, s az egyik fél 1980-ban be is adta a keresetet impotencia címén. Mi lett volna a helyzet, ha 1974-ben adja
be a keresetet?
153. Két református polgári házasságot kötött. Az egyik azt mondta, hogy színlelte a ceremónia során a házasságot, de később (a kereset beadása előtt) a házastársával házastársi érzülettel érintkezett. Kimondható-e színlelés címén a házasság semmissége?
154. Mikor válik törvénytelenné a gyermek annak ellenére, ha szentségi házasságban élő férj és feleség házassága idején született? Mikor lesz mégis törvényes?
155. Mi a teendő akkor, ha a vőlegény görög katolikus, a menyasszony pedig latin? Hol kell lennie az esküvőnek?
156. Egy katolikusnak meghal a nyilvános ágyasa. Utána a gyászév leteltével el akarja venni volt ágyasa mástól született lányát. Lehetséges-e egyházi esküvő?
157. A református egyháznak miért nem lehet házasságjoga?
158. Az ortodox egyháznak miért lehet saját házasságjoga?
159. Egy katolikus és egy megkereszteletlen házasságot szeretne kötni. A katolikus fél (nő) 14 éves, a megkereszteletlen félt kötelező jog 16 életévet ír elő a házasságkötéshez, s a megkereszteletlen fél 15 éves. Mi a teendő?
160. Özvegyember feleségül szeretné venni volt házastársa testvérét. Mi módon teheti?
161. Mi a célja a vegyes vallás tilalmának?
162. Miért nem kötelezi a törvényhozó a kánoni formára azokat, akik formális aktussal elhagyták az egyházat?
163. Mely akadály alól nem adnak, jóllehet elvileg adható, felmentést?
164. A CIC miért nem köti a felmentés lehetőségét a megyéspüspöki hivatalhoz, s miért a helyi ordináriushoz?
165. A megyéspüspöknek miért nincs méltóságára való tekintettel esketési felhatalmazása?
166. Miért fontos az esketéssel kapcsolatban a területiség elve?
167. Miért helytelen az a szemlélet, hogy a szerződést a városházán, a szentséget a templomban kötik?
168. Mikor nem ratum egy házasság?
169. Milyen természete volt a római jogi beleegyezésnek és milyen a kánonjogi?
170. Visszavonható-e a beleegyezés? Legfeljebb milyen értelemben?
171. Az impotencia fennállta kétséges. Mi a teendő a házasságkötés előtt, és mi utána?
172. Mi az elhálás jogi hatása?
173. Két megkereszteletlen házassága elhált-e, ha a polgári kötés után házastársi érzülettel érintkeztek?
174. Két református polgári házassága megszűnt az egyik fél halála miatt. Az özvegy el akarja venni meghalt házastársa még élő és fiatalos édesanyját. Tessék minősíteni!
175. Valaki formális aktussal elhagyta az egyházat. Házasságot szeretne kötni 1. katolikussal, 2 nem katolikussal és 3. megkereszteletlennel. Mi módon kötne velük érvényes házasságot?
176. Milyen lenne a házasság, ha csak az egység lenne a lényegi tulajdonsága, a felbonthatatlanság azonban nem?
177. Kik vannak kötelezve a kánoni formára?
178. Kik nincsenek kötelezve a kánoni formára?
179. Mikor nem orvosolhatja gyökerében a házasságot a megyéspüspök?
180. A helyi ordinárius mikor orvosolhatja gyökerében a házasságot?
181. Mikor kötelezi mégis a kánoni forma azt a személyt, aki formális aktussal elhagyta az egyházat?
182. Egy katolikus, aki formális aktussal nem hagyta el az egyházat, házasságot köt református személlyel a református templomban. Mikor érvénytelen és mikor érvényes mégis a házassága?
183. Mikor érvényteleníti a beleegyezést a személy valamely tulajdonságában való tévedés?
184. Egy plébános a saját joghatósági területén kívül esketett, de nem kérte a helyi plébánostól a felhatalmazást. Tessék minősíteni!
185. Mi a házasság létesítő oka?
186. Egy református férj megölte feleségét, azzal a céllal, hogy házasságot köthessen katolikus személlyel. Tessék minősíteni!
187. A plébános mikor adhat felmentést akadályok alól?
188. Mik a kánoni forma lényegi elemei?
189. Valaki közismerten elhagyta az egyházat. Mi módon köthet érvényes házasságot? Milyen következménnyel járna az egyház jogalkotása számára az, hogy a szerződés és a szentség elválasztható lenne?
190. Mikor rontja le a beleegyezést a félelem és mikor a dolus?
191. Valaki AIDS-ben szenved. Csak házasságkötése után árulja el házastársának a betegségét. Milyen percíme(ke)n lehet megindítani a semmisségi eljárást?
192. Egy A plébános B plébános híveit A plébánián, a B plébános engedélye nélkül megeskette. Tessék minősíteni!
193. Melyek az elhálás jogi feltételei?
194. Mi az alapvető különbség az orvosi és a kánonjogi értelemben vett impotencia között?
195. A jegyes vizsgálat során felmerült az impotencia gyanúja, sőt kétsége. Ezért a plébános megtagadta az esketést a felektől. A felek ezt sérelmesnek érezték, felfolyamodtak az ordináriushoz, aki jóváhagyta a plébános döntését, sőt megfeddte a feleket engedetlenségük miatt. A jegyesek tovább mentek a Szentszékig, ahonnan azt a választ kapták, hogy nekik van igazuk. Miért hibáztak az alsóbb fórumok hivatalnokai?
196. Milyen akadályok alól nem menthet fel halálveszélyben sem a helyi ordinárius, sem a plébános?
197. Részleges jog hol vezethet be akadályozó akadályt?
198. Mi a hasonlóság és mi a különbség a tévedés és a megtévesztés között?
199. Két, az egyházat közismerten elhagyó személy jelentkezik a plébánosnál azzal a szándékkal, hogy házasodni szeretnének. Miképp eskethetők?
200. Mi a beleegyezés lényegi tárgya?
201. Miért nem lényegi tulajdonság a szentségi jelleg?
202. A felek élettársi viszonyban éltek, ám az illetékes hatóság mégis gyökerében orvosolta kapcsolatukat. Milyen tény birtokában tehette ezt az intézkedést a hatóság?
203. Mi a ius in corpus fogalma? Szükségképp törli-e a házasság perszonalisztikus jellegét?
204. Egy megyéspüspök jogszokás bevezetésével új házassági akadályt szándékozik létesíteni. Szaktanácsot kér kánonjogászától. Mi lesz a helyes tanács?
205. Mikor jön létre a szentség?
206. Mely akadályok védik az emberi méltóságot?
207. Mi a különbség a matrimonium canonicum és a matrimonium sacramentum között?
208. Köteles-e felmentést adni a helyi ordinárius a felmenthető akadály alól?
209. Miben áll a házassági beleegyezés szabadsága és mire nem vonatkozik?
210. Mik a beleegyezés hiányosságai az értelem részéről?
211. Mi lehet az oka az ideiglenes különválásnak?
212. Miért tekinthető a megtévesztés a tévedés egyik fajának?
213. Két megkereszteletlen fél polgári házasságban él, majd mindketten megkeresztelkednek. Mely esetben bontható fel a kötelék, mikor nem?
214. Kinek van hivatalánál fogva esketési felhatalmazása?
215. Ki kaphat esketési felhatalmazást?
216. Egy házasulandó pár A plébánián lakik, de B plébánia területén szeretnék az esküvőt, C pap közreműködésével. Kinek mi a teendője?
217. Mikor élhet a megkeresztelkedő fél a priviegium paulinum-mal?
218. Mikor nem törvényes a gyermek?
219. Mi a különbség az egyszerű érvényesítés és a gyökeres orvoslás között?
220. Gyökeres orvoslás esetében mikortól érvényes a házasság?
221. Két megkereszteletlen polgári házassága válással végződött. Az egyik fél katolikussal szeretne házasságot kötni. Kérdezik a kánonjogászt, miképp köthetnék meg?
222. Mikor válhat külön örökre a házastárs?
223. Mi módon lehet vegyes házasságot kötni?
224. Egy katolikus és egy református szeretne összeházasodni, s a református fél ragaszkodik a református templomban történő kötéshez. Mi a teendője az illetékes plébánosnak?
225. Felhatalmazás nélkül esketett egy pap. Érvényes volt-e a kötés?
226. Mi a kizárás fogalma?
227. Mi az oka a feltételnek, mint a beleegyezés befolyásolójának?
228. Mi az oka annak; hogy képviselő útján történő házasságkötés esetén a megbízás feltételei mind az érvényességhez kötöttek?
229. A plébános nem várta meg az ordinárius engedélyét valamely fennálló esketési tilalom fennálltakor. Létrejött-e így a házasság?
230. Egy plébános a saját területén olyan híveket esketett, akik ott sem lakó, sem pótlakóhellyel nem rendelkeztek, és a lakóhelyileg illetékes plébánostól sem kért engedélyt. Tessék minősíteni!
231. Mikor beszélhetünk tiszteleti félelemről?
232. Mit jelent directe et principaliter akarni valamely tulajdonságot?
233. Mikor érvénytelen a beleegyezés megtévesztés miatt?
234. Mivel kapcsolatban nem lehet tudatlanságban lenni az érvényes beleegyezéshez?
235. Mikor érvényes a feltétellel kötött házasság?
236. Mikor érvénytelen a feltétellel kötött házasság?
237. Mik a házasságrendezés módjai?
238. Határozza meg a gyökeres orvoslás fogalmát!
239. Kik képesek a házassági beleegyezésre?
240. Mikor nem érvénytelen megtévesztés miatt a beleegyezés?
241. Mikor beszélhetünk a személyben való tévedésről?
242. Mikor érvényes a félelemmel kötött házasság?
243. Egy katolikus és egy református a református templomban kötnek házasságot. Mikor érvényes, mikor nem?
244. Mikor alkalmazható a rendkívüli fonna?
245. Mikor érvényes a házasságkötés annak ellenére, hogy az esketőnek nem volt felhatalmazása?
246. Valaki szentségi házasságot kötött, de nem történt meg az elhálás. Majd utána ismét templomi házasságot köt. Mit kell mondanunk e második kötés érvényéről?
247. Valaki a helyi ordinárius engedélye nélkül kötött feltétellel házasságot. Érvényes lesz-e így a házassága?
248. Mi a különbség azok között, akik képtelenek a beleegyezésre és azok között, akik hiányos, tehát érvénytelen beleegyezést adnak?
249. Milyen jogi hatásokat fűz a CIC a gyermek törvénytelen voltához?
250. Mi a különbség a titkos és a klandesztin házasság között?
251. Egy plébános az ordinárius engedélye nélkül esketett a plébániája területén egy katolikust (latin rítusút) és egy reformátust. Később az engedély hiánya címen akarják megtámadni az érvényességét. Mi a kánonjogász válasza?
252. Egy katolikus fél ortodox hívővel kötött házasságot a pópa előtt. Tessék minősíteni!
253. Mi a színlelés fogalma?
254. Egy gyermek a házasság megkötése utáni 180. napon belül született. Törvényes-e?
255. Ki a gyermek apja?
256. Melyek a házasság lényegi jogai és kötelezettségei?
257. Mikor állhat be a bűntett akadálya?
258. Mikor nem érvényesül a favor matrimonii elve?
259. Mik a beleegyezési hiányosságok az akarat részéről?
260. Melyek a házasságjog nyitott kérdései?
261. Mi történik akkor, ha két kereszteletlen érvényes házassága idején megkeresztelkedik? Hogy nevezzük e pillanattól a házasságukat?
262. Mikor bomlik fel egy házasság magánál a jognál fogva?
263. Mi a teendő akkor, ha minden kész az esküvőre, s akadályra derül fény?
264. Mikor nem képezi akadály tárgyát az impotencia?
265. Mikor menthet fel a megyéspüspök két katolikust a kánoni fonna alól?
266. Milyen beleegyezést emelt szentségi rangra az Úr Krisztus?
267. Mi a foedus és a contractus szavak jogi értelme?
268. Felbontható-e egy szentségi házasság?
269. Mi az egyház hatalmának határa a házasság felbontását illetően?
270. Örökbe fogadott személy (katolikus) szeretné elvenni nevelőapja vér szerinti lányát. Van-e rá lehetősége?
271. Valaki ortodoxnak lett keresztelve, majd elsőáldozó volt a katolikus egyházban. Később az ortodox egyházban kötött házasságot 1. Katolikussal, 2. Ortodox vallásúval. Tessék minősíteni!
272. Mely beleegyezési hiányosságok visszamenő, illetve nem visszamenő hatályúak?
273. Két megkereszteletlen törvényes házasságban él, majd az egyik megkeresztelkedik a katolikus egyházban. Nevezzük-e diszpár házasságnak ezt a házasságot, kell-e felmentést kémi és újra kötni?
274. Mikor beszélhetünk a hűségjavának kizárásáról?
275. Mikor beszélhetünk a gyermekjavának kizárásáról?
276. Mi a különbség az egység lényegi tulajdonsága és a hűségjava között?
277. Melyek a házasság lényegi terheinek vállalására való képtelenség főbb okai?
278. Mikor beszélünk ténybeli és mikor jogot illető tévedésről?
279. Mikor hatalmazhat fel világi személyt a megyéspüspök esketésre?
280. Milyen kötelezettségeket támaszt a Kódex vegyes házasság esetében a nem katolikus féllel szemben?
281. Mikor érvénytelen az esketési megbízás?
282. Milyen értelemben lehet lényegi elem az életközösséghez való jog?
283. Valaki házasodni szeretne első unokatestvérével. Mi módon teheti?
284. Mit jelent a consensus natural iter sufficiens kifejezés?
285. Mi a matrimonium praesumptum fogalma?
286. Valakinek meghalt az egyházilag törvényes házastársa, akitől már régen polgárilag elvált és egy másik féllel él szintén polgári házasságban. Szeretné rendezni egyházi fórumon a házasságát, de minden feltűnés nélkül. A plébánosa javasolja a gyökeres orvoslást, amit fel is terjeszt az ordináriusnak. Mi a feladata az ordináriusnak?
287. Joga van-e a feleknek a gyermekhez?
288. Mi áll ellentétben a házasság egységével?
289. Mi áll ellentétben a felbonthatatlansággal?
290. Mikor nem áll fenn a nőrablás akadálya, jóllehet a nőt fogva tartják?
291. Mely tényezők zavarhatják meg súlyosan a házastársi életközösséget?
292. Az alkoholizmus milyen címen lehet érvénytelenítő tényező?
293. A homoszexualitás milyen címen lehet érvénytelenítő tényező?
294. Mit jelent az, hogy a területi és a személyi plébános esketési illetékessége versengő (kumulatív) jellegű?
295. Mikor töltheti be a polgári kötés a rendkívüli fonna funkcióját?
296. Milyen változások lehetségesek a házassággal kapcsolatban, melyet be kell jegyezni az anyakönyvekbe?
297. Milyen ígéretet kell tennie a katolikus félnek ahhoz, hogy a vegyes házasságot engedélyezze az ordinárius?
298. Mikor nem alkalmazható a privilégium paulinum?
299. Mikor kell a kánoni fonna szerint végezni az egyszerű érvényesítést?
300. Mikor orvosolható gyökerében egy házasság, ha isteni jogú akadály állja útját?